Site Loader
Rock Street, San Francisco

A továbbiakban a grice-i és a relevanciaelmélet alapján
nézzük meg a metaforák és az irónia jellemz?it.

Grice (1989) szerint a metaforikus jelentés a min?ség
maximájának megszegésén alapul, interpretációjuk pedig kétlépcs?s, amikor is
el?ször a kifejezés szó szerinti értelmezésének hamis voltát detektáljuk, utána
indul el a nem szó szerinti interpretáció.   A relevanciaelmélet a metaforát az
optimális relevancia elérésének egyik lehetséges útvonalaként értelmezi (Wilson
és Sperber, 2004). Sperber és Wilson (1995) szerint a metaforák interpretációja
gyenge implikatúrák értelmezésén keresztül valósul meg, amelyek segíthetik az
interpretációt, de a megnyilatkozás más implikációk lehet?ségét is mutatják, az
er?s implikatúrákkal ellentétben. Úgy vélik, hogy a metafora esetében a
propozíciós forma eltér attól a gondolattól, amit ábrázol, továbbá a hallgató logikai
és kontextuális implikációk segítségével tudja értelmezni (Sperber és Wilson, 1995),
mindehhez pedig a hallgatónak els?fokú tudatelméleti képességgel kell rendelkeznie
(Wilson és Sperber, 2004; Happé, 1993).

We Will Write a Custom Essay Specifically
For You For Only $13.90/page!


order now

Grice (1989) elméletében az irónia szintén olyan
társalgási implikatúra, amely a min?ség maximájának megszegésén alapul. Az
iróniát a hallgatónak anélkül kellene felismernie, hogy a beszél? explicit módon
kifejezné (az általa közölt dologgal a mondott dolog ellentétét akarja
kifejezni). Grice (/1989) az irónia interpretációjában, mint a metaforáknál is
látható, kétlépcs?s folyamatot ír le. El?ször a hallgató megérti a megnyilatkozás
els?dleges értelmét, felismeri, hogy az kontextuálisan nem megfelel?, utána
következtetés útján jut el az ironikus jelentéshez. Ezzel
szemben a relavanciaelmélet szerint az irónia másodfokú interpretációja egy
bizonyos gondolatnak, amihez mindig valamilyen attit?d is társul (Wilson és
Sperber, 2004). Az irónia tehát képes ezeket az attit?döket és érzelmeket közvetíteni,
interpretációjukhoz pedig szükség van a megnyilatkozáshoz kapcsolódó beszél?i,
disszociatív attit?d hallgató általi felismerésére, ehhez pedig elengedhetetlenek
a másodrend? metareprezentációs képességek (Wilson és Sperber, 2004). 

Post Author: admin

x

Hi!
I'm Eunice!

Would you like to get a custom essay? How about receiving a customized one?

Check it out